Az elmúlt 2 hétben lakóautóval utazgattunk Horvátországban: kezdésként a Plitvicei-tavaknál egy napot,egy hetet Omish-ban és 4-5 napot Selcén töltöttünk. A tavaknál a hihetetlenül szép táj fotózása mellett sikerült Anyával teljesen eltévednünk és közel 3 órát gyalogolni fel-le,egyik tótól a másikig, hegyoldalra fel,közben találkoztunk a barátokkal,1 és fél családdal,akik az ellenkező irányból jöttek. Tesóm így hát magunkra hagyott féltávon és megtisztelte személyével a 6 fős csapatot,így Anyával ketten maradtunk feltérképezni és remélhetőleg épségben visszajutni az autóhoz,ahol Apa várt minket. Hát,bajunk nem lett,csak egy idő után kerülgetett rosszullét a TÉNYLEG szép és egyben ezredik vízesés láttán. Az ottani kempingben úgy lehűlt a levegő,hogy a farmerkabátomban és vastag legginsemben(később kitérek ezekre a harisnyanadrágokra,mivel akárhogy látja néhány személy,ezek nem nadrágok) és a farmersortomban. A tusoló kb. 500 méterre volt tőlünk,tehát esélytelen volt,hogy elsétáljunk odáig a hidegben,tehát a kocsiban folyattuk a meleg vizet. A kemping egyébként baromi nagy volt,beton területekkel és kisebb,füves-fás,dombos részekkel.

Aztán átautóztunk Omishba,útunk fő pontjához,ahol egyesültek a családok:velünk együtt 5 és 1/2 család( csak a feleség és az egyik gyerek tudott csak eljönni),de csak mi laktunk kempingben,a többiek egy tőlünk pár kilométerre levő szállodában,minden reggel találkoztunk a mellettünk levő strandon és ment a parti rendesen. :D Kent-kupéztunk a gyerekekke:3-an most lesznek kilencedikesek,két általános iskolás és egy egyetemista,aki csak néha kapcsolódott hozzánk,na meg jómagam,mint szeptembertől végzős lány. Úgyhogy újra lehettem "gyerek" vagy kiskamasz,ahogy tetszik,gumicsúszdákról löktük le egymást,trambulinoztunk és rengeteget fürödtünk,labdáztunk a vízben. Sajnos a srácok nagy figyelmet fordítottak a kínzásomnak,napi 3-szor vágtak bele a vízbe,karomat és lábamat felemelve,természetes volt a napozás közbeni nyakonöntés vízzel és párszor a fulladás szélén álltam,mikor egymást nyomogattuk a víz alá. A megmentésemre a maga is célpont húgom és a hős Apám sietett,akinek majdnem sikerült megmentenie is,de megbosszúlnia biztos :) . Az utolsó napon aztán mi,lányok és egyben célszemélyek összefogtunk és egy igazi,Chuck Norrisos lenyomássorozattal illettük a fővezért,akinek muszáj volt beadnia a derekát,szülői hatásra(MUHHAHAHAHA :D ). A többieket is úgy ahogy,leteperük. Tehát többé-kevésbé sikerrel zárult ez a része a vakációnak. Az esték 70%-át a városban töltöttük,a pezsgésben,néha pedig a lakóautóban,valamilyen filmet nézve(Transz és Alex Cross+ filmek,amiket DigiTV-n sasoltak szüleim).  

Rossz volt elköszönni a többiektől,akik már haza indultak,mi viszont az egyik családdal tovább gurultunk és Selén kötöttünk ki.Mi megint kempingben,KR-ék pedig egy hozzánk közeli szállodában. Na,úgy érzem,innentől számítom az IGAZI nyaralást,mert hiába voltunk sokan és remekül éreztem magam,nem tudtam külön élvezni a napokat,mert egy idő után egysíkúak lettek. Ez az utolsó pár nap viszont végig izgalmas volt és a legközelebbi barátokkal töltöttük őket. A háttérképen egyébként mi vagyunk ,hátulról nyilván :D (nem,az a néni és 2 bácsi tényleg nem fontos :D). Úsztunk,ugráltunk,búvárkodtunk,rengeteget nevettünk és utolsó nap léghokiztunk is. Csúcspont. A kemping is a legjobb a 3 közül: nagy,tiszta,extra közel a parthoz,rajtunk kívü kb. 3 kocsi,ha állt). 

Tehát eddig a nyár csúcspontja volt ez a nyaralás-sírni tudnék,annyira hiányzik. Vissza a valóságba,az unalmas hétköznapokhoz,amiket remélem,fel fogok tudni turbózni suli kezdésig és még a közelgő osztályozó vizsgám se fogja elrontani,sőt! :) Ha meglesz,nem kell majd bejárnom 12.-ben és érettségizhetek előrehozottan,emelt szinten angolból. Klasszul hangzik,nem?

Páááá